School, only with him! (2.rész.^^)

                

RaRa P.o.V.~


Félve néztem rá.
Nem tudtam mit mondani, s azt sem tudtam, hogy Ő mit akar pontosan.
Összeszedtem minden bátorságom, majd megszólaltam;- Mért hívtál ki Óra közepén? - kérdeztem félve, 
- Beszélni szeretnék veled - mondta tök nyugodtan- ugyan is..... öhm.. Tegnap Este elkísért valaki próbára - mosolygott kicsit gúnyosan.
Lesokkoltam. 
~ észre vett!? ~ az eddigi bátorságom is kevés volt, de most az is az inamba szállt.
- Mi.. Mi.. Miről beszélsz? - habogtam össze-vissza.
- Tudod te, nagyon jól - jött közelebb hozzám.
- N.. Nem tudom- adtam az ártatlant. 
- Jaj RaRa, ne tettesd - mosolygott, majd még közelebb jött, én csak hátráltam míg neki nem ütköztem valami keménynek és hidegnek. 
Jiyong odaért elém, majd kajánul elmosolyodott. 
- Gyere el hozzám - jelentette ki, és még mielőtt tiltakozhattam volna, leintett, hogy nem ellenkezhetek. 
Mennem kell. Aprót bólintottam, mást nem tehettem ezek szerint. 



                                   

JiYong P.o.V.~

Nem érdekel, hogy még csak az első óra.
Elmegyek RaRa-val, hozzám. 
Mivel már egyedül lakom.
A szüleim vettek egy házat az új suli miatt.
~ Köszi- Köszi.^^ ~ köszöntem meg még egyszer.

 - RaRa -szólítottam meg - legalább kárpótolhatsz a próbás dolog miatt - mosolyogtam - tudom, hogy te voltál! - simítottam végig arc élén. 
- Ne haragudj,kérlek - könyörgött. 
- Nem haragszom, de csak úgy tudsz teljesen kárpótolni, hogyha eljössz hozzám. MOST! - jelentettem ki. 
- Most!!??? - kérdezte ledöbbenve - de... hááát... most kezdődtek csak az órák! az igazgató kinyír, ha észre veszi, hogy lógunk! - tört ki aggodalmasan, mire csak kuncogtam egyet, ő csak értetlenül nézett. 
- Ne aggódj, a tanárokkal és a dirivel is lebeszéltem már - mosolyogtam. 
- He?! - lepődött meg. 
- Na, gyere - ragadtam meg a karját, majd egészen hazáig húztam. 
- JiYong... állj már meg ... alig bírom tartani a lépést - lihegett.. mikor már a házam előtt voltunk. 
- Megjöttünk -mosolyogtam.


- A sz..szüleid? - kérdezte mikor beléptünk a házba. 
- Egyedül lakom - mosolyogtam - kérsz inni valamit? - kérdeztem ki a konyhából. 
- Igen, köszi - ült le a kanapéra... pont ráláttam a konyhából. 

~ Ma talán az enyém leszel ~ futott át az agyamon, míg töltöttem innivalót.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Bocsi, de mostanában minden ficimmel..
késni fogok.:/
mert nem nagyon ülhetek géphez, de mindig megírom a suliba a fejiket :D
szóval.. ha géphez kerülök.. egyből bemásolom őket :D
Remélem tetszett a feji.^^
VÉLEMÉNYEKET!! :DD
Bye♥