Meet with ice cream... (3.rész♥)

YoSeob P.o.V.~

Miután " megbeszéltem " a lánnyal a találkozót leültem egy sziklára, s ott vártam.

Kicsit előbb mentem, hogy még nyugodtan megtudjak inni egy pohár narancslevet, de mikor éppen inni akartam valaki meglökött hátulról és az összes narancslé rám borult, a felsőmre és a nadrágomra egyben. 

- YA! - kiáltottam egyből és köhögni kezdtem, mert egy-két korty azért lement, de sajnos az is félre csúszott.

Ütögettem mellkasom, hogy jobb legyen, de egy jó ideig nem akart sikerülni. 

Mire végre elállt a köhögés, csak azt hallottam, hogy valaki nagyon kacarászik. 

Kinyitottam az eddig csukott szemeimet, majd észrevettem, hogy Ő nevet rajtam. Nem titkolja el, hogy élvezte amit tett, de most a Nadrágomat is ki kell fizesse + ezt a felsőmet is. 

- chh... nagyon szánalmas vagy - néztem rá. 

Abba hagyta a nevetés, egyből elkomolyodott.

- Hogy mondtad? - kérdezett vissza.

- Lényegtelen. Na, akkor tisztázzuk, hogy két felsőt és egy nadrágot is ki kell fizess! - mondtam egyből. 

- HOGY MI?! -kiáltott fel - azt hittem, hogy csak egy fölsőd lett fagyis.. és másod nem - nézett rám dühösen. 

- Nem is fagyis lett a nadrágom meg a felsőm, hanem narancsleves - néztem rá szúrós tekintettel.

- Nem tudtam, hogy iszol. ch.. tehetek én róla, hogy ilyen pancser vagy.. mért itt kell igyál?! - védte ki magát. 

- Te! ésszel beszélj! - kiáltottam. 

- Jaj, mért ki vagy te? 

- Nem ismersz meg? 

- Kéne? - nevetett fel kínosan. 

- nem, nem... végül is- gondolkoztam el. 

- He?! te magadban beszélsz? - nevetett ki, megint.

- Ésszel beszélj! 

- Kösz, nem. Na, mennyit fizessek? - kérdezte, majd elővette a tárcáját és akart volna fizetni, de meggondoltam magam. 

Hana P.o.V.~

Honnan a jó istenből kellett volna tudjam, hogy pont iszik, de megérdemelte. 

Nem érdekel, hogy többet kell fizessek. 

Akkor is megérte. Legalább tudja, hogy senki nem szórakozhat velem, mi az hogy egy póló miatt ekkora cirkuszt csinál.?! bedobja a mosógépbe és ennyi! nagy tudomány kell hozzá.! Bár, a fiúk már csak ilyenek.~

- Nem kell a pénzed- szólalt meg.

~ mi?! most szórakozik?! akkor meg mi a fene kell neki?! ~ dühöngtem magamban, kívül nem mutattam ki, hogy mindjárt felrobbanok, csak mosolyogtam és nagy levegőt vettem ; - akkor mi? - kérdeztem.

- Egy vacsora! - jelentette ki. 

- Hogy mi?!
- Jól hallottad - simogatta meg a vállam - holnap... este! este 7-kor itt! Ne késs! - ezzel el is ment.

Mindjárt felrobbanok!!!!
Ki ez, hogy megmondja mit csináljak?!
Csak az a baj, hogy tudja a számom ... jaj, muszáj lesz elmenjek, legalább akkor "kifizetem" neki a nadrágját meg a két felsőjét. (-_-)

Miután kicsit lenyugodtam hazaindultam, de egy fekete kocsi követett.

Mikor hátra néztem akkor a kocsi mindig vagy megállt vagy éppen a sofőrje csinált valamit. Sötétített ablak volt, szóval, csak az árnyékát láttam a sofőrnek. 

Sietősebbre vettem a sétát, majd miután hazaértem gyorsan bezárkóztam és még a maradék szemetet összepakoltam.

~~~~~~~~~~~~~~~~~

ennyi lenne mára :D
remélem tetszett.^^
VÉLEMÉNYEKET! :D
Bye♥